Első nap:
Megérkeztek! Mindannyian izgatottan vártuk az új elsősöket. Szinte mindenki
kicsit félénken jött oda az asztalunkhoz. A kis gólyák miután lepakoltak és
összebarátkoztak a szobát társaikkal (vagy nem) lent a fűzfák alatt hallhatták
Süveges Ferenc és Végh Melinda ismertetőjét, a szabályokat, a csoportbeosztást
és az aznapi programokat. Ebéd után a tornateremben köszöntötték a gólyákat,
majd megkapták a Móriczos pólókat. Megismerkedtünk a csoporttagokkal és
megtanítottuk nekik a híres Móricz-indulót. Ezt követően körbejártuk az
iskolát, majd újra visszamentünk a tornaterembe ahol kezdetét vette a
vetélkedő. Sok új feladat várta őket, de 1-2 klasszikussal is
megismerkedhettek, mint pl. a gumicukorevés tejszínhabból vagy a ruhakupac
építés.
A vetélkedő után megettük a finom vacsoránkat, és
visszamentünk a koliba. Kezdődött a városi vetélkedő. Mi kimentünk a
helyszínekre, ahol 1-1 tanárral vártuk a csapatokat. A verseny sikeres
lezajlása után a legnehezebb feladat vár ránk… a gólyák elaltatása.
Második nap: Reggel kissé meglepődve vettük észre h rajtunk kívül már mindenki felkelt és el is készült, pedig mi sem aludtunk el, csak korán kelő gólyácskáink voltak. Miután mindenki elkészült megreggeliztünk és elkezdődtek az előadások. Rehócsin Mária tanárnő a DSE-ről tájékoztatott minket, utána a diákvállalkozásokkal ismerkedtünk meg Hírmondóné Tőkés Erzsébet tanárnő előadása keretében. Szabó Tamás igazgató úr a biosz szertárat mutatta be, végül Végh Melinda az iskola illemszabályokat ismertette. Átmentünk a menzára ebédelni, amit egy kis szabadprogram követett, ezt már nagyon vártak a táborozók, mert vagy hatszor megkérdezték, hogy mikor lesz majd a szabadprogram. Sajnos idén nem volt strandolás, a felújítások miatt, de nem kellett aggódnunk, mert így sem unatkoztunk. A 6 csoportot összevontuk 3-ra és így ment mindenki más-más helyszínre. Az én csapatommal először kenuzni mentünk a strandhoz. Szerencsére senki sem borult fel, igaz egy párszor nem sok hiányzott hozzá. Utána átsétáltunk a műfüves pályára, ahol a gólyák összemérhették focitudásukat. A nagy meleg miatt, elkezdtünk a kútnál locsolkodni, amitől teljesen vizesek lettünk, de legalább nem volt már melegünk. Kis idő múlva megérkezett a pusztabusz, ami ki vitt minket az Airsoft pályára. Egész úton a Móricz-indulót énekeltettük. Mikor kiértünk kezdetét vette a harc. Nem mindenki próbáltak ki, de szerintem ez volt az egyik legjobb program.
A kimerítő délután visszatértünk a koliba, ahol átöltözünk
és pihentünk egy kicsit. A vacsora, következett, amivel még nem volt vége a
napnak, ugyanis a művelődési házban hivatalosak voltunk egy táncházra, amit
Boda Péter és barátai tartottak. Sajnos itt kicsit noszogatni kellett az
elsősöket h csinálják, de a végére mindenki lelkesen énekelt és táncolt.
Mire vége lett teljesen kimerültünk és azt hittük h ma
könnyebben megy majd az altatás. Hát tévedtünk, pedig most fontos volt, hogy
aludjanak, mivel hajnalban a hagyományos rókavadászat várta őket. Fél2 körül
már kezdtek elcsendesedni, de már mi sem nagyon bírtunk ébren maradni. Fél3-kor
aztán elkezdődöd… a hangos ordítozásra mindenki rémülten tekingetett, mint aki
nem tudja, hogy hol van (lehet nem is igazán tudta), majd lassan csak sikerült
kikecmeregni az ágyból és lemenni az udvarra, ahol kezdetét vette a róka
keresés. Aki nem talált, az büntetést kapott. Idén lánckígyóban kellett
körbemenni a kézi pályán. A feladat végrehajtása után mindenki visszament
aludni. Szerencsére mi is.
Harmadik nap: A Felkelés még nehezebben ment, mint kedden, de a gólyák, megint korán reggel készen voltak. Nem tudom, hogy csinálták… Mindenki összepakolt, szépen lehúzta az ágyneműjét és levitte. Átmentünk reggelizni és az utolsó programok következtek. Végh Melinda a DÖK-ről tartott beszámolót, Molnár Anna, Gál Erika és Tóth Réka a tanárokat mutatta be, Máté Robival egy kérdőívet töltöttek ki, és végül megnéztük a gólyatáborról készült képeket Süveges tanár úrral. Megebédeltünk, aztán visszamentünk a suliba, ahol elkészültek a csoportképek. A tábort hivatalosan lezárták, elköszöntünk tőlük. Visszasétáltunk a koliba és mindenki hazament.
Regina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése