Évzárás református módra

Illusztráció: Tomecz Tekla

Nemrég iskolánk életében egy kisebb-nagyobb fajta változás történt. Konkrétan arra célzok, hogy a Református Egyház átvette tanintézményünket. Lassan vége a 2012/13-es tanévnek, és azon gondolkodom, hogy ez mennyiben is érinti az iskola egészét. Értem itt a diákokat, tanárokat, rendezvényeket és egyéb változásokat. Erről beszélgettem Szénási László igazgatóhelyettes úrral.

Takarítás

Takarítás - erről a szóról mi más jut az eszedbe, mint a súrolás a lakásban, vagy fűnyírás az udvaron? Mindenki nekilát az elvégezendő tavaszi szokásnak idővel, nem csak otthon, hanem még a suliban is. Mi is elkezdtük szépítgetni a termeinket, az iskolánk udvarát, munkamegosztással élve. Osztályonként takarító egyesületeket alkottunk, osztályfőnökeink vezetésével egy órát tisztítgattunk a friss levegőn. Kivétel nélkül, kezünkben gereblyével és seprűvel pompáztunk. Persze a móka, és a poénkodás most sem járt túl messze. Megemlíthetek gereblyével fésülködést és repülést, illetve seprűhajlítást Uri Geller módra. Te túl vagy már a takarításon? Még nem? Ideje neki fognod, mint láthatod mi ezt is jó kedvvel végeztük el. 

Dark Writer (Varga Beáta)

DUE nap

A MOHA tagjai közül hatan abban a szerencsében részesülhettünk beküldött pályázataink által, hogy elmehettünk az idei év Országos Ifjúsági Sajtófesztiváljára, Budapestre, amit már XX. alkalommal rendeztek meg.
Felejthetetlen élményekben volt részünk. Betekintést nyerhettünk a komolyabb média világába. Hírességek tömkelege lepte el az egykori Csodák Palotája épületét, és most nem az óriások reggelizője köszöntötte a belépőket, hanem a különböző média standok sokasága. 
Ezen élményekből kaptok most egy kis képes ízelítőt.

A SZERELMEK SZERELME

Illusztráció: Bögös Csenge

Írta: Czinege József

Azt álmodom, hogy mellettem vagy,

S ez az érzés magával ragad.

Álmom csillagként ragyog veled,

Velem, csak velem látod magad.

Gyötrőek nélküled a percek,

A könnyek is fájdalmasabbak.

Csakis a te szívedben élek,

Veled a kínok is halkabbak.

Arcoddal játszik a képzelet,

Ajkaidra mosolyt varázsol.

Olyan vagy, mint szívnek az öröm,

Átölellek: s már te sem fázol.

Emlékszem még minden szavadra,

Mit fest az énekek éneke.

Kezemet kezedbe kulcsolom,

S enyém a szerelmek szerelme.

Éjszakánként hangodat hallom…

A sötétségben szürke képek…

Lelkem vessék bár börtönökbe,

Akkor is téged látlak szépnek.