Mikor már az iskolában nem tudsz mit kezdeni magaddal, nehezen köt le tanáraink hosszú-hosszú, véget nem érő monológja, és már képtelen vagy odafigyelni az órán történtekre, csak a szünet jár a fejedben, kinézel az ablakon, és a gyönyörű, rügyező, zöldellő fák, bimbózó virágok helyett csak a zord havas tájat látod. Bármilyen hihetetlen nem, nem a karácsony közeleg, hanem a húsvét. Nehezen hisszük, de hogy ne feledjük, a Jézuska helyett a húsvéti nyuszi próbál közelebb férkőzni hozzánk. Hogy mindenki tudja, mit is jelent ez az ünnep, írtam egy kis ismertetőt róla.
A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. A Biblia szerint Jézus, keresztre feszítése után, a harmadik napon feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe, ám ezen kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ideje is, amelyet március vagy április hónapban, a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap tartanak. Ez március 22. és április 25. közé esik, beleértve a határokat is.
A húsvét egybeesik a termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Továbbá a húsvét Jézus sivatagi böjtjének (húshagyó táplálkozási időszak) emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását is jelzi. Idén március 31. május 5. közé esik.
Húsvéthoz kapcsolódó ünnepek:
Húsvétvasárnap délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napig, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
És végül talán mindenki számára a legismertebb nap, amely ehhez az ünnephez kapcsolódik, az a Húsvéthétfő. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
Városunkban is évekig hagyomány volt eme népszokás. A legények a legkisebbektől a legnagyobbakig lovas kocsival, zenekarral együtt érkeztek a város minden egyes megállóhelyére, ahol népviseletbe öltözött leányok várták őket.
Amint meghallottuk a kocsi közeledését gyorsan szétszóródtunk, és elbújtunk a pasik elől. Ám vicces verseikkel kicsalogattak bennünket rejtekhelyünkről, és miután elhangzott a már mindenki számára ismert kérdés: „szabad-e locsolni?„ kezdetét vette a vödrökkel való kergetés.
A fiúk többször is újratöltötték „locsolóeszközüket”, hogy egy lány se hervadjon el. Miután már jómagam, a kislányok, menyecskék és asszonyok tetőtől-talpig csurom vizesek voltunk, váltás ruhát fölvéve fogadtuk a legényeket a házban egy kis süteménnyel, szendviccsel, és persze jól megérdemelt festett tojással. Ám a kölnivel való locsolás sem maradt el. 
A napot az úgynevezett locsolóbálon zártuk mindannyian, fiatalok és idősek egyaránt, ahol hajnalig tartó mulatság, vigadás vette kezdetét. Hihetetlen és csodálatos pillanatok ezek. Szerintem legalább egyszer mindenkinek át kell élnie ezt, hiszen eme hagyomány magyar népszokásaink egyike, amelyet őrizni kell, és tovább kell adni a fiatalabb generáció számára.
New-C
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése