Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hazánk újkori történelmének egyik legjelentősebb eseménye, és legnevezetesebb katonai konfliktusa.
165 évvel ezelőtt Európában forradalmi hullám söpört végig, ez volt a Népek Tavasza. Berlintől Milánóig, Párizstól Bécsig mindenütt emberek tömegei akartak változásokat. A nagy európai monarchiák meginogtak.
Hazánk is szerves részévé vált az eseményeknek. Kossuth Lajos 1848. március 3-ai beszédében fogalmazta meg az ellenzék követeléseit: a jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti elven nyugvó országgyűlést, és független, felelős magyar kormányt. Ezeket felirat formájában kívánták benyújtani az uralkodónak, V. Ferdinándnak. Az 1848. március 13-án kirobbant bécsi forradalom felgyorsította az eseményeket. Másnap este a Pilvax kávéházban Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vezetésével az elégedetlen pesti ifjúság megfogalmazta a 12 pontot, Petőfi pedig megírta a Nemzeti dalt.
Arról is döntöttek, hogy másnap az utcára vonulnak, ahol a város lakossága egyre nagyobb számmal csatlakozott hozzájuk. A Landerer és a Heckenast nyomdában kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Hamarosan ezrek olvasták a szakadó esőben osztogatott példányokat. Délután kiszabadították budai börtönéből a sajtóvétség miatt letartóztatott Táncsics Mihályt, majd a Múzeum téren tartottak hatalmas népgyűlést. Később a Nemzeti Színházban a színészek kokárdával a ruhájukon eljátszották a betiltott Bánk bánt, elszavalták a Nemzeti dalt, és elénekelték a Himnuszt és a Szózatot.
1848. március 15-én vér nélkül zajlott le a forradalom, melynek egyik nagy eredménye az 1848. április 11-én szentesített Áprilisi törvények. Igaz, hogy ez nem volt tökéletes, mégis elindította Magyarországot a polgári átalakulás útján.
Hamarosan azonban kiderült, hogy ezt az alkotmányt csak fegyverrel tudjuk megvédeni, így a szabadságharccal egy önvédelmi harc indult meg.
Nagy Adrienn
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése