Az iskola újságját sok diák munkája színesíti. A családtagok,
a közeli barátok jól ismerik őket, de mi, akik csak a nevüket látjuk munkájuk
alatt, nem tudunk róluk sok mindent, talán azt sem, kit rejtenek a nevek. Pedig
ezek a diákok mind művészek. Van fotós, táncos, író, rajzművész, zenész, énekes,
és még sorolhatnám, de egy biztos: egytől-egyig egyéniségek. Ennek a
gondolatnak a kapcsán jutottam odáig, hogy interjút készítek velük, így az
olvasók is megismerhetik őket. Hat emberrel beszélgettem, akik mind örömmel
válaszoltak a kérdéseimre.
Rövid interjúk készültek, ezért két részletben ismerhetitek
meg iskolánk diákjait. Az első részben egy fotóst, egy táncost, és egy írót.
Gazsó Alexandra fotó: Bögös Csenge |
Először ismerjétek meg Szandikát
Mióta írsz?
Nagyjából 15 éves korom óta írok folyamatosan. Először 13
évesen próbálkoztam, mikor megismertem egy lányt, aki mára az egyik legjobb
barátnőm. Elmondta, hogy szabadidejében írni szokott, meg is mutatta az egyik
regénye részletét. Szó szerint csodáltam, igazán lenyűgözött. Olyan akartam lenni,
mint ő. Így kezdtem bele az első történetembe.
Inkább a fantáziám "kiélése" végett írok. Nem
szeretek saját dolgokat vinni a történeteimbe, a karaktereim gondolatait és
érzéseit a személyiségük, és a történet határozza meg.
Mi volt az első írásod?
Egy teljesen átlagos fantasy történet volt, amit még én sem
szerettem igazán, ezért volt rövid életű – egy két oldalnál nem hosszabb.
Ihletett már meg kép és videó klip is, nem egyszer.
Megesett, hogy magát a képzelőerőmet találták túl morbidnak, én pedig mérgesen
hazafelé ballagva fejben megírtam egy novellát, csak hogy megmutassam, az
piskóta volt.
Mi a kedvenc témád, mit szeretsz legjobban írni?
Nem sok kedvenc dolgom van, semmiből se egyszerű kedvencet
választanom, témából sem. Szeretem a fantasy-t, a sci-fi-t és a horrort.
Milyen eredményeket értél el az írás terén?
Kevés írás az, amit más is látott a baráti körömön kívül.
Nemrég a fent említett, igazán morbid novellám mérettem meg egy halloweeni
témájú pályázaton, ahol a legijesztőbbnek járó különdíjat kaptam. (A nyertes novellát itt olvashatjátok)
Ezután egy kisújszállási pályázatra (Hétköznapi hősök a város múltjában
irodalmi pályázat, a próza, 18év alatti) küldtem be egy novellám, ahol második
lettem.
Szívesen írsz újságcikkeket is?
Igen, nagyon is.
Mostanság jóval több újságcikket írok, mint bármi mást.
Szeretnél az írással komolyabban foglakozni a jövőben?
Még nem döntöttem el,
de megfordult a fejemben.
Gál Csaba Gergő fotó: Bögös Csenge |
Másodikként ismerjétek meg Gergőt
Mikor kezdted a táncot, és miért?
Azt hiszem, hogy 7 éves lehettem, amikor elkezdtem táncolni,
mert anyukámnak mindig is tetszett a társastánc, és rábeszélt. Én egy-két évig
mondtam anyukámnak, hogy nem akarok táncolni, de végül megkedveltem.
Szoktál még táncolni versenyszinten?
Már több mint fél éve abbahagytam a táncot.
Igazából erre nem tudok normális választ adni, mert magam
sem tudom. Talán azért, mert nem vitt a tanár versenyekre.
Milyen eredményeket értél el a táncban?
Egy országos
17. helyezést (III. Országos Társastáncverseny, Kalocsán) és több, csapatos bronz,
ill. ezüstminősítést. (I. , III., IV., Nagykunság-Dunától Keletre- Minősítő
Táncverseny- 2db ezüstminősítés, valamint az I. Tildy Táncverseny- bronzérem)
Van olyan táncos, akire felnézel?
Persze. A tanáraim.
Miért pont rájuk?
Gál Csaba Gergő fotó: Bögös Csenge |
Szívesen oktatnál táncot?
Igen, ha olyan szinten lennék, mint a
volt tanáraim.
És miért szeretnéd tanítani a táncot?
Mert olyan munkám lenne, amit élvezek,
és szeretem is csinálni. Ezért nem mondanám minden reggel azt, hogy
"Istenem, már megint dolgozni indulok”.
Van e valamilyen más tevékenység,
amit a táncon kívül szívesen csinálsz?
Jelenleg nincs, a kosárlabdával
próbálkozom megbarátkozni.
Mióta fotózol?
Azt hiszem 13-14 éves koromban jöttem
rá, hogy a képekkel valamiféle üzenetet közvetíthetek, szóval kb. négy éve.
Az embereket vagy a természetet
szereted jobban fotózni?
Az embereket, mert nagyon szeretem
mindenkinek megismerni a stílusát, azaz hogy az alanynak milyen képek
tetszenek. Érdekes az ő és az én ízlésemet összekeverni, és megnézni, hogy mi
lesz belőle. Szeretem megtalálni a legelőnyösebb beállítást, azt, ami jól áll
nekik. A rossz képekkel pedig zsarolhatok, hehe! :) Az embereknek van
véleménye, amit közölnek is velem, és szeretek ezekből tanulni. Sőt! Nem utolsó
sorban így nagyon sok mindenkivel lehetőségem van megismerkedni.
Milyen eredményeket értél el eddig a
fotózással?
Igazából nem sokat jelentkezek
versenyekre, de eddig egy naptárfotót augusztusra Olvasóterem pályázatára, és 3
különdíjas képet készíthettem el a 2014-es Fotózás Öröme kiállításra. A MAFOSZ
különdíjas képei:
Van komolyabb elképzelésed a
fotózással kapcsolatban, vagy csak hobbi?
Hobbi, de mindig megmarad. Ezt
szerintem sosem fogom abbahagyni.
Van egyéb tevékenység a fotózáson
kívül, amit ki akarsz próbálni vagy űzöl?
Igazából sok mindent szeretek
csinálni, kipróbálni. Szeretek rajzolni, zenélni (zongoráztam, doboltam, most
kórusba járok), lovagoltam, és szeretnék megtanulni fotózni. :)
Czeczon Enikő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése