A Móricz Zsigmond Református Kollégium Arany János Általános Iskola Tagintézményének története

Arany János (1817-1882)

 A kezdetektől 1948-ig

Kisújszálláson a református oktatás gyökereinek megkereséséhez voltaképpen az itt élő kun közösség múltját, mentalitását, értékrendjét kell megismerni. Városunk ugyanis a többi kun település lakóihoz hasonlóan kálvinista vallású volt, templommal, parókiával, iskolával. Erről legkorábbi forrásunk egy 1661-ben kelt tanúvallomási jegyzőkönyvben van.

Az iskola pontos története azonban csak a város végleges megtelepedésétől, vagyis az 1717-es „megülés”-től ismert. Ekkor a Rákóczi György rakamazi birtokáról visszatelepülő őseink Karcagújszállásról magukkal hozták Musnai Mózes levita tanítót. A lélekszámában és hitében egyre erősödő iskola a Debreceni Református Kollégium partikulájaként működött (egészen 1852-ig) s 1721-ben kinevezett rektort kapott Terbócs István, későbbi nagykunkapitány személyében.

Gyors fejlődésében Debrecennel, a „kálvinista Rómával” kiépített jó kapcsolat mellett komoly szerepet játszott a redemptio. A lakosság számarányának innentől számított ugrásszerű növekedése a tantestület, illetve később az „oktatás műhelyeiként” szolgáló épületek bővülésével jártak együtt.

Az első időkben még csak a rektor tanított egy tanteremben, mikor azonban a tanulók száma gyarapodott már conrectort (iskola rektora mellett működő másodtanítót) is alkalmaztak. A kezdő diákok tanítását pedig a református kollégiumból érkező, még végzettséggel nem bíró tanítók, úgynevezett preceptorok végezték. 1770-től három, 1794-től négy ilyen preceptor szolgálta a református oktatást városunkban. 1717-től a lányokkal külön tanítónő foglalkozott. Az első tanítónő Kisújszálláson Mile Andrásné volt.

Török Pál lelkipásztor (1808-1883)

Az iskolánkban megforduló rektorok, conrectorok és preceptorok a szakma színe javát képviselték. Közülük is kiemelkedett a fiatal, 17 éves Arany János. Török Pál rektorsága idején került Kisújszállásra és preceptorként 59 elsős gyermeket tanított a betűvetés tudományára. A szárnyait bontogató költő jó kapcsolatot ápolt a helyi közösséggel, kiváltképp Török Pállal. A rektor – akit a kisújszállási gyülekezet 1836-ban lelkipásztorává is megválasztott – éltre szóló barátságot kötött Arannyal és szellemi irányításával jelentős mértékben gazdagította az érlelődő tehetség jellemét, gondolkodását.

Arany János lakhelye

A „Nagy Iskola”

 Az épületek minőségét tekintve 1797-ben ért el az egyházközség mérhető fejlődést. Ekkor a város központjában (Kálvin park helyén) árkádos, emeletes iskolát építettek. Az iskola kivitelezője az a Rabl Károly volt, akinek a keze nyomát ma a „Morgó” Néprajzi Kiállítóterem és a református templom őrzi.

A kilenc tanteremmel és két tanítói szobával bíró „Nagy Oskolában” az elemi oktatás és a gimnáziumi képzés együtt folyt, tekintve, hogy az utóbbi ekkor még nem rendelkezett külön épülettel. Középiskolánk falait majd csak 1894-ben emelték. A fiúiskola mellett 1818-ban a lányok számára a város eltérő pontjain két iskolát létesítettek.

A XIX. század végről már több iskolaépületről van adatunk (pl. Jókai, Sástó és Petőfi utcai). Sőt, az 1900-as évek elején a katolikusok és a zsidó hitközség ugyancsak nyitott iskolát, illetve új színfoltot jelentett a város közoktatásában a polgári leányiskola megjelenése is (1907). A külhatárban élő gyermekek oktatása szintén javult; 1904-től a tanyavilágban létesültek iskolák Ezek közül a Lipcsey féle réti földön működő iskola volt református. Az 1909-től kiépülő turgonyi, kontai, göröngyösi, csorbai iskolák állami fenntartásban működtek. Jelentőségük persze túlmutatott a közművelődés segítésén, hiszen ezek az épületek templomként is funkcionáltak. Tanyasi lelkészek végeztek szolgálatot a több mint 2000 főt kitevő tanyasi lakosság körében.

A még ma is álló fiúiskola épülete

A következő nagyobb iskolaépítési program elindítására az első világháború után nyílt lehetőség. Először 1926-ban a „Bittner faluban” emeltek új, két tantermes iskolát. Nagy veszteség volt viszont a város számára, hogy 1927-ben lebontásra került a „Nagy Iskola” épülete. Emlékét Czobor Sándor szobrászművész alkotása őrzi a Kálvin parkban. A bontással párhuzamosan kezdődtek meg az Arany János utca két oldalán egy fiú és egy lány iskola építésének munkálatai.
Még ugyanebben az évben került sor a Munkácsy és Vásár utca sarkán egy elemi iskola felépítésére is. Az 1927-ben emelt három új épület közül kettő maradt meg az utókornak; a leányiskola sajnos a II. világháború idején, fosztogatás nyomán kiégett. Helyreállítása nem történt meg.

A még ma is álló fiúiskola épülete

A fiú és lányiskola a két világháború között

Államosítás – újrakezdés – összevonás - egyesítés

A háború után nyomasztó időszak köszöntött be a református oktatásra. A szovjet mintára, röpke három év alatt kiépülő diktatúra ellenségként tekintett az egyházra és elsődleges célja az volt, hogy felszámolja a felekezeti iskolákat Magyarországon. Ezt a kommunista pártnak 1948 júniusában sikerült kierőszakolnia: az 1948. évi XXXIII. törvénycikk értelmében „egy tollvonással” államosították az egyházi iskolákat az egész országban. Kisújszálláson a református és a római katolikus iskola is ennek a rendelkezésnek lett áldozata (a zsidó iskolát még 1944-ben, a deportálások előtt felszámolták). Ettől a pillanattól a hit és erkölcstan oktatása kikerült az tanrendből; az iskola az „egyház veteményeskertje” helyett a pártpolitika „szolgálólánya” lett.

A hitet azonban nem lehetett erőszakkal kiölni az emberek szívéből. Számos tanár, tanító tartotta meg keresztyén hitét, s ha nem is nyíltan, de ennek szellemében élte mindennapjait, végezte pedagógiai munkáját. Az államosítás során a volt egyházi iskola tanári karát, épületeit és eszközeit javarészt az Arany János Úti Iskola néven átszervezett intézmény kapta meg. Később az „úti” szót elhagyva Arany János Általános Iskola néven vált a város és a térség meghatározó iskolájává. Ez az intézmény a megye közoktatás-fejlesztésében elért kiemelkedő eredményéért 1984-ben megkapta a Szolnok megyei Tanács VB. Pedagógiai Díját. A 14 tantermes Kálvin utcai épületét 1980. szeptember 2-án adták át.

A Kálvin utcai épület

Lőrincz Gáspár lelkipásztor (1928-1999)

A református nevelés a rendszerváltás után indulhatott újra. Nagytiszteletű Lőricz Gáspár lelkész úr és felesége áldozatos szolgálatának köszönhetően 1997-ben új református iskola nyithatta meg kapuit Bress Ferencné igazgatónő vezetése mellett. Az iskola számos támogatót tudhatott maga mögött, és idővel szépen gyarapodott. Lőrincz Gáspár lelkész úr azonban tragikus hírtelenséggel elhunyt 1999 márciusában. Az iskola 10 éves fennállásának megünneplése így már nem az ő szolgálata alatt történt, hanem Nagytiszteletű Sípos Árpád lelkipásztorsága idején. Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv református püspök hirdetett igét. A templomi rendezvény után a presbitérium és a város vezetése együtt ülésezett megemlékezvén arról, hogy a református egyház és iskola „a város közönségével… mindig a legszorosabb összeköttetésben soha meg nem zavart egyetértésben állt annyira, hogy e két testület egymástól elválasztva alig volt elképzelhető, egymás érdekeit mindig magáénak tekinté.”

A Kisújszállási Református Általános Iskola 2009 októberében felvette Török Pál nevét. Az iskola igazgatója akkor Sípos Emese volt.

Az első közös templomi tanévnyitóra vonulnak
az általános iskola diákjai

A református oktatás fejlődésének kézzel fogható lendületet adott, hogy 2012-ben e meglévő általános iskola mellé a fenntartó egyházközség átvette az Arany János Általános Iskolát és Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot. Az összevont általános iskola tanévnyitó ünnepi Istentiszteletét 2012. szeptember 2-án tartották, ahol az intézmény 532 tanulója tanáraival együtt vonult át a Kálvin utcai épületből a református templomba. Az ünnepségen megjelent a város vezetése illetve a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese, Nagytiszteletű Szabó József.

Szilágyi Gábor lelkipásztor beszél
a tanévnyitó Istentiszteleten

A következő tanévben a kor kihívásait és az ésszerű működtetést szem előtt tartva, illetve a régiónkban felelhető egyházi intézmények (Mezőtúr, Debrecen) jó példáját követve az általános és középiskolai oktatás egy vezetés alá került, úgynevezett kollégiumi formában. Az egyesített intézmény általános iskolája a Móricz Zsigmond Református Kollégium Arany János Általános Iskola Tagintézménye nevet kapta. Lelkipásztorai: Nagytiszteletű Szilágyi Gábor lelkészúr és Nagytiszeletű Simkó Zsanett lelkésznő. Főigazgatója Szabó Tamás, tagintézmény-vezetője Kovács Gáborné.

Iskolánk az Ige tanítása szerint neveli növendékeit, így tevékenységét áthatja az Igéből táplálkozó, református hit és az ökumenikus gondolkodás. Toleráns más felfogások, világnézetek, felekezetek iránt: református tanulóinkat egyházunk hitvalló tagjaivá, a nem református tanulóinkat – vallásuk szabad gyakorlása mellett – saját felekezetük, világnézetük és a Református Egyház értékeinek megbecsülésére neveljük.

A cikket Gulyás Sándor iskolai könyvtáros - történelemtanár állította össze az alábbi írások alapján:

• DR. DUCZA LAJOS: A református iskola története; In: Szeretet, 2005/03
• DR. DUCZA LAJOS: A felekezeti oktatás története; In: Dr. Tóth Albert(főszerk.): Kisújszállás város története, Kisújszállás, 2013.
• ISKOLAI DOKUMENTUMOK
• LŐRINCZ GÁSPÁR: A Kisújszállási Református Általános Iskola; In: Dr. Ducza Lajos (szerk.): Kisújszállási Nagykun Kalendárium 1998.
• NAGY LAJOS: Az Arany János Református Általános Iskola; In: Dr. Tóth Albert(főszerk.): Kisújszállás város története, Kisújszállás, 2013.
• SZENTPÉTERI GÉZA: Prédikátoraink, Kisújszállás, 2010.
• SZILÁGYI GÁBOR: Református Kollégium Kisújszálláson; In: Kisbíró, 2013/08.