
Címkék
- 8 óra munka 8 óra pihenés 8 óra szórakozás (73)
- Ablak - nyiss a világra (33)
- Aranybálna (17)
- Becsengettek (11)
- Egy kis lélekmelegítő - iskolapszichológusunk válaszol (2)
- Kávészünet (18)
- Lendületesen (13)
- Mindenki másképp csinálja (10)
- Mindenkiben van valami (20)
- Nemdohányzó Részleg (18)
- Nézd-Lásd-Hallgasd (27)
- Zöld szív (5)
2014. április 29., kedd
A facebook-függősség

2014. április 21., hétfő
A húsvéti nyúl története

A
húsvéti nyúl nyugat-európai hagyomány, azonban Magyarországon is a keresztény
ünnep jelképe. A húsvéti nyúl a 16. századi Németországban vált a keresztény
ünnep részévé, itt készítették az első csokiból készült nyulat.
A
keresztény kultúrában elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok
küldése. Magyarországon a húsvéti locsolóversek szereplője.
A tojás,
ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak
nagyon sok utódot nevelnek fel, a föld termékenységének a jelképeként tartották
őket.
Miért a nyuszi tojja a tojást?
A
válaszra még nem találtak egyértelmű magyarázatot. A nyúl, mint a szaporaság
jelképe fent maradt napjainkig. Az egyik monda Oster pogány istennőhöz kötődik,
aki a színes tojásokat tojó madarára annyira megharagudott, hogy nyúllá
változtatta.
A másik
történet egy német szerzetes érdekes felfedezéséről szól, aki a húsvéti holdban
egy nyúl képét vélte látni. Szintén a németekhez köthető az a magyarázat,
miszerint összetévesztették az eredetileg tojást tojó gyöngytyúk és a nyúl
szót.
Szabó Kata Luca
2014. április 19., szombat
Húsvéti készülődés
Süssünk - no de mit?
Egy kis kreativitással a legegyszerűbb süteményt is húsvéti
hangulatúvá tehetjük.
Íme néhány példa:
2014. április 16., szerda
"Mohás"-ok más megvilágításban
Az iskola újságját sok diák munkája színesíti. A családtagok,
a közeli barátok jól ismerik őket, de mi, akik csak a nevüket látjuk munkájuk
alatt, nem tudunk róluk sok mindent, talán azt sem, kit rejtenek a nevek. Pedig
ezek a diákok mind művészek. Van fotós, táncos, író, rajzművész, zenész, énekes,
és még sorolhatnám, de egy biztos: egytől-egyig egyéniségek. Ennek a
gondolatnak a kapcsán jutottam odáig, hogy interjút készítek velük, így az
olvasók is megismerhetik őket. Hat emberrel beszélgettem, akik mind örömmel
válaszoltak a kérdéseimre.
Rövid interjúk készültek, ezért két részletben ismerhetitek
meg iskolánk diákjait. Az első részben egy fotóst, egy táncost, és egy írót.
2014. április 5., szombat
Love story #3
![]() |
fotó: Bögös Csenge |
Tracy gondolatai első nagy szerelméről - I. rész
Csupán
egy dátum… Egy dátum, amelynek hatalmas ereje van. Minden hónap ugyanazon
napján Őrá gondolok… Az év mind a 12 hónapjában egyszer végigpörgetem magamban,
mi is történt velünk, milyen közös élményekkel gazdagodtunk az idők során. Tudom,
mindössze egy számról van szó, mégsem tudok ellene mit tenni. Akaratomon kívül késztet
arra, hogy felidézzem a Vele töltött időm minden egyes pillanatát.
Sosem
felejtem el, hogyan ismerkedtünk meg, és már milyen fiatalon együtt fogócskáztunk
az iskola udvarán. Persze akkor még egyikünk sem sejtette, hogy mi is vár ránk.
Abban az időben még gondosan titkoltam iránta érzett gyerekkori rajongásomat. Bár
az idők során ez az ábránd barátsággá alakult bennem, később újra, (ezúttal már
valós) szerelem vált belőle. Az idő múlásával, amikor a szerelem utolsó
szikrája sem lobbant lángra, mint két idegen, úgy mentünk el egymás mellett, tudomást
sem véve a másik létezéséről.
2014. április 2., szerda
A Móricz Zsigmond Református Kollégium Arany János Általános Iskola Tagintézményének története
![]() |
Arany János (1817-1882) |
A kezdetektől 1948-ig
Kisújszálláson
a református oktatás gyökereinek megkereséséhez voltaképpen az itt élő kun
közösség múltját, mentalitását, értékrendjét kell megismerni. Városunk ugyanis
a többi kun település lakóihoz hasonlóan kálvinista vallású volt, templommal,
parókiával, iskolával. Erről legkorábbi forrásunk egy 1661-ben kelt
tanúvallomási jegyzőkönyvben van.
Az iskola
pontos története azonban csak a város végleges megtelepedésétől, vagyis az
1717-es „megülés”-től ismert. Ekkor a Rákóczi György rakamazi birtokáról
visszatelepülő őseink Karcagújszállásról magukkal hozták Musnai Mózes levita
tanítót. A lélekszámában és hitében egyre erősödő iskola a Debreceni Református
Kollégium partikulájaként működött (egészen 1852-ig) s 1721-ben kinevezett
rektort kapott Terbócs István, későbbi nagykunkapitány személyében.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)