Március 10-e után szabad
szemmel látható üstökös várható! A C/2011 L4 (PANSTARRS) nevű üstökös (vagy
egyszerűen csak PANSTARRS üstökös) március 10-én ért a Nap közelébe és ekkor
kedvező időjárás esetén, szabad szemmel is látható lesz délután 6 és 7 óra
között.
Március 10-én volt a Naphoz
legközelebb a C/2011 L4 (PANSTARRS) üstökös. Előreláthatólag ekkor, és még
ezután néhány napig lesz a legfényesebb. Délután 6 és 7 óra között lesz a
legjobban látható, de mivel az üstökös alacsonyan lesz a látóhatár felett és az
ég is világos lesz, jobban fog látszani egy kis távcsővel vagy binokulárral
(vadásztávcső), mint szabad szemmel. Sajnos jelenleg úgy tűnik, hogy az
időjárás nem lesz megfelelő az üstökös megfigyeléséhez, de ettől függetlenül
bárki próbálkozhat, hátha egy felhők közötti résen keresztül megfigyelheti.
A Pan-STARRS PS1-es távcsöve, amivel az üstököst felfedezték.
|
Az üstökösök olyan égitestek, melyek lazán összekapcsolódó
porból, jégből és sziklából állnak. Általában fagyott állapotban vannak, de
amikor a Naphoz közel érnek, a napsugárzás hatására az anyagok elpárolognak
belőlük. Létrejön a porból álló porcsóva, ami az üstökös pályájának irányában
meghajlik és amelyet a Nap megvilágít, ami ez által láthatóvá válik. Létrejön
még az illékony gázokból álló ioncsóva, vagy más néven gázcsóva, mely mindig a
Nappal ellentétes irányba mutat. Az üstökösök továbbá egy porból és törmelékből
álló sávot is hagynak maguk után. Amikor a Föld egy ilyen törmeléksávot
keresztez, akkor jönnek létre az ún. meteorrajok, melyek az ég egy adott pontja
felől látszanak érkezni. Ilyen például az augusztusi Perseida meteorraj.
A PANSTARRS üstököst 2011. június 6-án fedezték fel a Hawaii szigeteken működő Pan-STARRS nevű égboltfelmérési program (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System, magyarul: Panoráma-felmérő távcső és gyors reagálású rendszer) keretén belül. Ekkor még a Jupiter pályáján kívül járt.
Ekkor már sejthető volt, hogy egy fényes üstökös lesz
belőle, de eléggé eltérő jóslatok láttak napvilágot a fényességét illetően. Az
égitestek fényességét magnitúdóban adják meg. Ez egy szám, amely minél kisebb,
annál nagyobb fényességet jelöl. Például a Szíriusz, a legfényesebb csillag az
éjszakai égen, -1,46 magnitúdós, a Nap -26,74 magnitúdós, a Telihold -12.74
magnitúdós. 6,5 magnitúdósak a leghalványabb csillagok, amiket szabad szemmel a
legsötétebb helyekről látni lehet.
Az üstökösök fényességét nagyon nehéz előre jelezni. Némelyik
korábbi előrejelzés szerint, az üstökös akár a -4-es magnitúdót is elérheti (ez
a Vénusz átlagfényessége), de az üstökös fényesedése decemberben kezdett
lelassulni - ahogyan az várható volt - így a legoptimistább jóslatok is 1-2
magnitúdós fényességet jósolnak. Ez nagyjából a Nagy Göncöl csillagainak a fényessége,
de figyelembe kell venni, hogy míg egy csillag az egy pontszerű fényforrás, az
üstökösöknél nagyobb felületen oszlik el a fényesség, ezért ugyanolyan
körülmények között nehezebb egy adott fényességű üstököst észlelni, mint egy
adott fényességű csillagot. Egy olyan üstökös fényességét különösen nehéz
megjósolni, amely először jár a belső Naprendszerben. Ahogyan említettem, az
ilyen üstökösöknél várható a fényesedés megtorpanása, ahogy a PANSTARRS
üstökösnél is bekövetkezett decemberben.
A PANSTARRS üstökös fényességgörbéje.
A szürke görbe egy korábbi,
optimistább előrejelzést ábrázol,
míg a piros a jelenlegi, 1-2 magnitúdós előrejelzést.
|
A PANSTARRS üstökös jelenleg úgynevezett hiperbola pályán
mozog, azaz nem igazán kering a Nap körül, hanem sokkal inkább felé „zuhan”. Valószínűleg
egy néhány fényévnyire elhaladó csillag mozdította ki néhány millió éve a
Naprendszert gömb alakban körülölelő Oort-felhőből, mely milliárdnyi
üstökösmagból áll. Sok millió éves utazás után, miután áthalad a perihéliumon (napközelponton),
a pályája megváltozik, erősen elnyúlt elliptikus pályája lesz, ami azt jelenti,
hogy a Nap körül fog keringeni körülbelül 110 ezer éves periódussal. Szóval,
aki most lemarad róla, annak 110 ezer évet kéne várnia, hogy újra láthassa.A perihéliumon március 10-én halad át. Ilyenkor kicsivel a
Merkúr pályáján belül lesz. A Földhöz pedig március 5-én volt a legközelebb, mintegy 164 millió kilométerre (összehasonlításképpen, a Nap átlag kb. 150
millió kilométerre van).
A PANSTARRS üstökös várható láthatósága.
Március 8-9-től érdemes az
üstököst keresni.
|
A mi földrajzi szélességünkről március 8-9-től lehet megfigyelni az
üstököst, de legjobban március 10-én és azután fog látszani. A látóhatár
feletti magassága nagyjából 10 fok lesz. Ez eléggé alacsonyan van, ezért
érdemes egy olyan helyet keresni, ahonnan nyugat felé jól látható az ég alja.
Házak és fák közül nem nagyon lehet majd látni az üstököst. Délután 5 és 6 óra
között, az alkonyatban elvileg már jól látható lesz, de érdemes lesz távcsővel
is nézni, mert úgy sokkal több mindent láthatunk belőle.
Szabad szemmel talán valami ehhez hasonló
látványban lehet majd
részünk.
|
Akik a déli félgömbön élnek, azok már láthatják az üstököst. A
jelentések szerint már most is jól látható szabad szemmel és távcsövekben
nagyon szépen látszanak a csóvái. Nekik pillanatnyilag különösen szép
látványban lehet részük: nem egy, hanem két szabad szemes üstököst is láthatnak
egyszerre. A másik üstökös, mely hivatalosan a C/2012 F6 (Lemmon) névre hallgat,
sajnos nem lesz látható Magyarországról akkor, amikor a legfényesebb lesz. Csak
májusban lesz esély a megfigyelésére, de olyankor már erősen halványodni fog.
Ezeken a képeken jól látható
az üstökös három csóvája.
|
A PANSTARRS üstökösnek 3 csóvája van. Az alsó nehéz porrészecskékből
áll, a középső, ami a legfényesebb, könnyebb porrészecskékből áll, a felső, ami
a leghalványabb pedig az ion-, vagy más néven gázcsóva, mely mindig a Nappal
ellentétes irányba mutat. A három csóva általában fényes üstökösökre jellemző.
Ez viszont még nem minden! Ez az üstökös valójában
felvezetésnek tekinthető a novemberi ISON üstököshöz, mely akár
nappal is látható lehet és az eddig megfigyelt legfényesebb üstökösök közt
lehet. Joggal nevezik 2013-at az üstökösök évének, mivel önmagában az is elég
ritka, hogy egy éven belül 3 szabad szemmel látható üstökös legyen, nem hogy az
egyik akár a valaha volt legfényesebbek között legyen.
Források: Wikipédia,
hirek.csillagszat.hu, cometography.org, astrobob.areavoices.com, redorbit.com,
aerith.net, skyandtelescope.com, Rob Kaufman (Photobucket),
Astrophotography.com.au
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése