A vicc

Avagy egy legenda születése

Na jó, oké, hogy MOHA, suliújság, miegymás... De miért pont Aranybálna? Honnan jött?

Jó kezdet, ez kellett nekünk csupán. Meg is történt, még ha nem is úgy, ahogy elképzeltük, hiszen egy összekovácsolódó csapat vaskomor tanításába - vagyis szerkesztői mesterségbe való bebocsátásába - szükség van egy kis szénre, hogy hevítse, és hozzákeverve megkapjunk egy tartós acélötvözetet. Na már most, hogy ezt az igen fontos elegyet nyers fémünkhöz honnan szerezzük, rajtunk múlik. E célból is született meg az írótábor gondolata, és azon belül az alapok lerakása. Sok lassú nap és gyors éjszaka alatt sok segédanyaggal próbálkoztunk. Volt folyékony megoldás, ám túl drágának tűnt, volt papír száraz, azaz szilárd változat, ám ez szinte azonnal szublimált. A keresés mégis meghozta szerves gyümölcsét. Egy éjjelen, midőn a fentebb említett folyékony módszerrel próbálkoztunk egy-két-három kolléga kooperációja elhozta a megvilágosodást. Nevekkel nem élünk, mivel sokat fogok még velük találkozni, nem érné meg, hogy valamelyikük feje beleverődjön a falba véletlenül borotválkozás közben. Na szóval az egyik illető státusza stabilizálásának okán elkezdte mókásabbnál mókásabb történeteit taglalni, a „móka” részének egyetlen problémája a nevetés hiánya volt, de ez nem zavarta különösképp. Így hát felbuzdulva nem létező sikerén újabb történetbe kezdett, mely így szólt:
- Na, hehe szal van egy viccem, vágjátok, a horgászó horgász – itt tartottam egy enyhe generál pauzát eme összefüggés gyanánt, egy horgász általában télleg horgászik, kivéve ha éppen pulykákkal rokizik tápiókában Szent Iván éjjén – szal üldögél a parton – erre megkérdeztem, vajh horgászik e, de egy kellemetlen pillantással elhessegette támadásom – egyszercsak kifog egy Aranybálnát! – ebben a végső szóban levő erő elegendő volt, hogy átszakadjon a gát, és elárasszuk szegényt kritikával és kifigurázással, mert egy tóból mi mást fogna egy „horgászó horgász”, mint egy aranyból készült bálnát, ami él, és gülledt szemével pásztázza a világot, mi volt a csali? rézgálic? mi jöhet utána? ezüstharcsa? vagy platina rák? ám hagytuk mégis folytatni – Na hol jártam? Jah megvan, szal megszólal az Aranybálna: Teljesítem 3 kívánságod, ha visszadobsz! Erre a pecás asszondja: Egy fenét! viszlek az aranymíveshez! hö hö jó mi? – Nem kell mondanom sajna nem vele nevettünk, inkább rajta, de cseppet sem érdekelte. Az éjszaka további része az egy aranybálna jegyében telt. Rájöttünk az aranybálna takarók hőfogó képességére, a kukoricapikkely párhuzamra, mivel recsegett a fogunk alatt. Rátett a kupacra egy lapáttal, hogy az illető részt vett a Halas Napokon, és szervező szervezést végzett. Érzem, hogy nehéz beleélni, úgy lenne jobb a hatás, ha ott lett volna a közönség, e híradás sajna csak töredékét tudja átadni, ám további infóért lehet fordulni kollegákhoz!

Dawson